A recesszió, vagyis gazdasági visszaesés, olyan fogalom, amely gyakran felmerül a gazdasági hírekben, de sokan talán nem tudják pontosan, mit is jelent. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, mi a recesszió, hogyan és kik jelentik be ezt a jelenséget, valamint milyen hatással van a tőzsdére. Megértjük, hogy a recesszió nem csupán egy gazdasági mutató, hanem komoly következményekkel járhat a pénzügyi piacokra és az általános gazdasági helyzetre is. Célunk, hogy világos és érthető képet nyújtsunk arról, miért fontos figyelemmel kísérni a recesszióval kapcsolatos híreket és jelzéseket.
Mi az a recesszió?
A recesszió egy olyan gazdasági periódus, amikor hosszú távú növekedés után gazdasági aktivitás csökkenése következik be, amely különböző okokból eredhet, de bizonyos alapelvek hasonlóak a közgazdászok között. A hagyományos iskola (Smith és Walras) szerint a gazdasági rendszer alapvetően egyensúlyi állapotot keres, és a recessziók csak külső sokkok (háborúk, járványok, árpiacok változásai) miatt következnek be. Hyman Minsky elmélete viszont úgy véli, hogy a gazdasági rendszer önmagában is instabil, és a növekvő eladósodás végül korrekcióhoz, recesszióhoz és válsághoz vezet. Történelmünk során számos recesszió és válság történt, és ezek nemcsak az Egyesült Államokat, hanem más fejlett országokat is érintettek, és a globalizáció révén ezek hatásai Magyarországon is érezhetők. Korábbi cikkünkben érintettük, hogy az amerikai gazdasági folyamatok kiterjedtek a fejlett országok gazdaságaira is.
A gazdasági folyamatok komplex hatások révén befolyásolják a befektetési eszközök árképzését, például a kötvényekét és részvényekét. Ezért érthető, miért fontos nyomon követni a gazdasági eseményeket. Azonban a gazdasági politikai döntéshozók és a központi bankok nem befektetői szemszögből közelítik meg a kérdést. A recesszió a gazdasági ciklus szerves része, és valójában egy olyan periódus, amikor a gazdasági növekedést stagnálás vagy csökkenés váltja fel. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy egy ország bruttó hazai terméke (GDP) csökken. Az NBER (Nemzeti Gazdasági Kutatóiroda) az alábbi grafikon szerint értelmezi a gazdasági ciklusokat. Az I. szakasz, II. szakasz és III. szakasz a helyreállítás és boom időszakai, amikor a gazdaság növekszik, elérve a csúcsot (NBER csúcs). Ezt követi a IV. és V. szakasz, amelyek gyakorlatilag recessziót jelentenek. A gazdaság és a recesszió különböző szakaszokra vannak bontva, mivel minden szakasznak megvannak a maga jellemzői, például különböző iparágak növekedhetnek egy adott időszak alatt.
Milyen adatok alapján lehet meghatározni a recessziót?
A hírek és újságcikkek olvasása alapján gyakran a befektetők azt a képet kapják, hogy ha egy gazdaság GDP-je két vagy akár három egymást követő negyedévben csökken, akkor recesszióról beszélhetünk. Ezt gyakran technikai recessziónak nevezik, bár az egyes országok hivatalosan komplexebb mutatók alapján jelentik be a recessziót. Mivel a globális tőzsdék mozgása leginkább az amerikai gazdaságtól függ, itt most az Egyesült Államok gazdaságáról van szó. Az Egyesült Államokban az NBER hivatalosan bejelenti a recessziót, de az NBER nem csupán a GDP adatokat nézi. A GDP adatok mellett az NBER öt fontos tényezőt vizsgál, és ezek az adatok nyilvánosak az Egyesült Államokban, valamint gyorsan elérhetők a Fed adatbázisán keresztül. Az NBER által vizsgált öt terület:
- GDP (bruttó hazai termék)
- GDI (bruttó hazai jövedelem)
- Ipari termelés
- Foglalkoztatás
- Kiskereskedelmi forgalom
Fontos megjegyezni, hogy az NBER nem teszi közzé a pontos kritériumokat. Tehát nincs olyan szabály, hogy ha a GDP két negyedévben csökken, akkor automatikusan bejelentik a recessziót. Ahogy a fentiekből látható, a recessziót több mutató együttes értékelésével határozzák meg. Korábbi bejegyzéseinkben már érintettük, hogy a gazdasági válságok és recessziók a gazdasági folyamatok természetes részei. Valójában ezek a gazdasági növekedés korrigálódásai, ahol a rosszul vezetett, nem hatékony vállalatok, amelyek szükségtelen termékeket gyártanak és szolgáltatásokat nyújtanak, csődbe mennek, és a gazdaság tisztul. Tehát hosszú távon egy ország gazdaságának szüksége van a recesszióra, és az Egyesült Államok példája is mutatja, hogy az ország 100 év alatt 20 alkalommal szenvedett recessziót, hosszú távú gazdasági növekedéssel. Az alábbi grafikon is mutatja a gazdasági növekedést (a mélypontok, azaz a csúcs és mélypont közötti területek) és a gazdasági csökkenés fázisait (a csúcs és a mélypont közötti időszak a recesszió). A piros nyilak a hosszú távú gazdasági növekedést jelzik.
Mi a hatása a recessziónak a tőzsdére és a tőkepiacokra?
A recesszió hatása a tőzsdére is jelentős lehet, például nem ritkán fordul elő, hogy a vezető részvényindexek 80-90%-ot veszítenek az értékükből. A medvepiacok évekig tarthatnak. Az alábbi táblázatok összehasonlítják a legfontosabb adatokat a nagy gazdasági válságokról és a 2008-2009-es pénzügyi válságról.
Vajon érdemes-e eladni részvényeket a recesszió előtt?
Aranyhu.com – A fentiek alapján világos, hogy amikor egy recesszió hivatalosan bejelentésre kerül, több hónap, esetleg negyedév is eltelt már, tehát az amerikai gazdaság már régóta recesszióban van. Ezért ne várjuk meg, hogy a recesszió bejelentésekor minden változik, és csak ekkor próbáljuk kezelni a gazdasági válság hatásait, illetve átrendezzük befektetéseinket, mert amikor ez megtörténik, a gazdaság már hónapok óta recesszióban van. A következő rossz hír, hogy amikor a recessziót bejelentik, a hatások már érezhetők a tőkepiacokon és a pénzügyi piacokon. Az alábbi grafikonon látható, hogy a Wilshire 5000 index (amely körülbelül 3500 amerikai részvényt képvisel) piros színnel van jelölve, a szürke területek a recesszió időszakait mutatják, és a kék vonal a reál GDP fejlődését ábrázolja. A 2008-as válság alatt a recesszió előrejelzésekor a tőzsdék 10%-ot estek. Megfigyelhető, hogy a legnagyobb esések a recesszió alatt történtek.
Ellenben, már korábban is jelentős csökkenések voltak. Az 2000-es években a történelmi csúcsoktól számítva a tőzsde 20%-ot esett, mielőtt a recesszió hivatalosan bejelentésre került, majd a hivatalos recesszió idején további csökkenések voltak. A legtöbb csökkenés a hivatalos recesszió nélküli időszakokra vezethető vissza.
A 1990-es évek válságában pontosan időben vártunk a hivatalos recesszió bejelentésére, de azt is érdemes megjegyezni, hogy amikor a recesszió hivatalosan véget ért, a tőzsde már új csúcsokat ért el.
Ez a folyamat hasonló a jelenlegi válságban is, ahol a tőzsde egy jelent
Összegzés
A recesszió egy olyan időszak, amikor a gazdasági aktivitás csökken a hosszú növekedési fázist követően. Az okok változatosak lehetnek, de az alapvető elvek gyakran hasonlóak a közgazdászok között. A hagyományos nézet szerint a recesszió külső sokkok, például háborúk vagy egészségügyi válságok következményeként alakul ki, míg Hyman Minsky elmélete szerint a gazdasági rendszer belső instabilitása vezethet recesszióhoz.
A recesszió nemcsak az Egyesült Államokban fordul elő, hanem más fejlett országokat is érint, így például Magyarországot is a globalizáció révén. A recesszió meghatározásához használt főbb mutatók közé tartozik a GDP, a bruttó hazai jövedelem, az ipari termelés, a foglalkoztatottság és a kiskereskedelmi forgalom. Bár gyakran úgy vélik, hogy a két egymást követő negyedévben történt GDP-csökkenés elegendő a recesszió kihirdetéséhez, az olyan hatóságok, mint az NBER, részletesebb elemzést alkalmaznak.
A recesszió hatása a tőzsdére jelentős lehet, gyakran nagy mértékű csökkenés tapasztalható a részvényindexekben, és a medvepiacok évekig is eltarthatnak. Fontos nemcsak a hivatalos recesszió bejelentésére várni, hanem figyelemmel kísérni a gazdasági mutatókat és a piaci mozgásokat előre. A tőzsdei csökkenések nagy része gyakran már a recesszió hivatalos kihirdetése előtt megtörténik.
